SZÉCHÉNYI HALL

Az 1802-ben a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító gróf Széchényi Ferencről elnevezett terem 1859-ben jött létre Szőgyén Jánosné Bohus Antónia kezdeményezésére, aki felhívással fordult a magyar asszonyokhoz, hogy gyűjtsenek pénzt egy előadóterem építésére Széchényi Ferenc emlékére. A hazafias hölgyek megyei és városi bizottságain keresztül összegyűlt 27 579 forintot Kubinyi Ferenc igazgatónak adták át a Széchényi Ferenc emlékét ápoló reprezentatív terem építésére.

A Széchényi-terem bútorzatát Ybl Miklós tervei alapján Szabó József budai asztalosmester készítette szlavóniai tölgyfából. A reneszánsz motívumokkal gazdagon díszített faragványok, köztük a toszkán fejezettel ellátott kariatidás toszkán pilaszterek, az indafonatos levélszegélyek és a volutás konzolok különösen díszes megjelenést kölcsönöznek a bútoroknak. A terem három ablaktalan falát üvegezett, tolóajtós könyvespolcok szegélyezik, amelyek a főpárkányig húzódnak, és mindegyik fal közepén egy-egy ajtó nyílik. A Múzeum körútra néző fal két ablaka közötti díszesen faragott faburkolatba az alapító, Széchényi Ferenc reprezentatív portréját helyezték el, amely már a Nemzeti Múzeum Képtárában található.



Amikor az 1860-as években a Széchényi-termet átalakították, új mennyezeti díszítést kapott. A korábbi díszítő színeket heraldikai program váltotta fel, amelyben a kupola mennyezete alatt újra megjelentek a magyar és a megyei címerek. A mennyezet közepén, halványkék alapon, aranycsillagokkal díszítve, babér- és tölgyfaágak között a Szent Koronával fedett, kettéosztott magyar címer került a kettős kereszttel. A négy sarok irányában Dalmácia, Horvátország, Szlavónia és Erdély címerei vannak felfestve. A parapet párkányán végigfutó 60 pajzs, oldalanként 15, a korabeli 53 tartomány címerét, valamint a 4 régió, Partium, Fiume (Fiume) és Hajdú címerét, továbbá Pest-Buda egységes címerét mutatja, megelőlegezve a főváros 1873-as egyesítését. A téma nemcsak azt erősítette meg, hogy a Nemzeti Múzeum, mint a rendek intézménye alapításától fogva a Múzeumalapon keresztül a Magyar Országgyűlésnek alárendelt intézmény, hanem arra is emlékezett, hogy a Széchényi Csarnok építését a megyei nőegyletek gyűjtése tette lehetővé, mint polgári kezdeményezés.

Az elkészült csarnokot 1865. május 7-én Kubinyi Ágoston igazgató úr beszédével nyitották meg, aki köszönetet mondott Bohusné és a nőegyletek nagylelkű adományaiért. Az elkészült teremben az Országos Széchényi Könyvtár régi magyar kéziratai kaptak helyet.